A gyertya-gyújtás
Lekapcsolom a villanyt a lakásban
Olyan erőszakos a lámpa fénye
Nem csak világít de zümmög is
pedig én csendre vágyom és sötétre
Kezemben gyufa Tapogatva
megfordítom a foszforos fejével
a doboz felé s találomra
végighúzom a dörzspapíron
Parányi szikra…
Vers-csokor 5
2008.06.11. 06:50 | Paszternak | 16 komment
Vers-csokor 4.
2008.06.07. 23:29 | Paszternak | 1 komment
Mert kín a várakozás... Mert kín a várakozás Ürességében örök a fájdalom és a felserdülő vágy tehetetlenség ügyetlen fia Kit kárhozatra imígyen ítélt mindenttudó türelem: a be-nem-teljesülést mint ünneplő ruhát utódjának úgy adja…
Vers-csokor 3.
2008.06.07. 23:22 | Paszternak | 3 komment
A fájdalom enyém Szemeimet belepte már a dér Pénzzé teszem fájdalmamat Kiárusítom elfogyó emlékeim Tanúit bajtárs-tárgyakat Padláson korhadó porlepte gereben Kettétört sulyok madarak Verdeső szárnya járművek alatt Tanítsatok meg csendesen…
Vers-csokor 2.
2008.06.07. 23:16 | Paszternak | Szólj hozzá!
Örök kérdések Mi volna inkább maradandó a fénynyaláb mely elhalad égitestek szabta résen át vagy a bazalt mely megmarad Mi a nagyszerűbb a vágy mely halhatatlant álmodik vagy a megvalósult mű amely akár cipőtalp elkopik Mi szánandóbb az ostobaság…
Vers-csokor 1.
2008.06.07. 23:06 | Paszternak | 1 komment
A más szája Számból friss-avítt szavak peregnek mint elszakadt nyakláncról földre koppanó gyöngyök Öregúr beszél bennem akinek hangja szakadt balesetkor Elfúló özvegy dadogó kisfiú becsapott asszony megcsalt kamasz való sötétre ébredő gyerek sírása ez a…
